Természetes színű kakas avagy magyar sárga kakas?

Home/Egyéb, Kutatásaim/Természetes színű kakas avagy magyar sárga kakas?
  • Természetes színű kakas, sárga

Természetes színű kakas avagy magyar sárga kakas?

A Pásztói Legény család címerének “természetes színű” kakasa utáni kutakodásom érdekes utakra vezetett. Szinte észrevétlenül egy kis baromfitörténeti múltkutatásba csöppentem és ismét rácsodálkozhattam a címerfestők munkájának korabeli életet dokumentáló jellegébe.

A pásztói Legény család címerét dr. Reiszig Ede írja le: “kékben, zöld alapon, hatágú arany csillagtól és ezüst félholdtól kísért természetes színű kakas, csőrében zöld ágat tart. Sisakdísz: pajzsbeli kakas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.” A címeradományozás idejére nincs utalás.

Nem is annyira egyértelmű meghatározás…
A heraldikai szóhasználatban a természetes színű elsősorban az adott állatfajtól függő színt jelöl. A magyar címeradományokban ez a színmegjelölés leggyakrabban talán az oroszlán aranysárga színének leírására szolgál. A fennmaradó esetek többségében pedig a barna valamilyen árnyalatát, a szürkét vagy a feketét fedi, (medve, szarvas, sas, farkas, szikla, kő) vagy jellemző mintát, tarkaságot jelöl (leopárd, tigris, sólyom, fácán, stb.).
Egy kakashoz képest viszont vajon mi a “természetes”? Vagy, még inkább, az adott korban mi lehetett a természetes?
Valószínűnek tűnt, hogy a pásztói Legény család címerében leginkább egy homoksárga vagy tarka kakasról lehet szó. Ha valamilyen egyértelműbb heraldikai színe lett volna annak a címerbéli kakasnak, akkor azt valószínűleg úgy is írták volna, hogy fehér / fekete / vörös / arany, stb. kakas.

Statisztikai alapokon vajon lehet-e megnyugtató következtetést levonni a “természetes szín” pontos értelmezésére?
Kutakodásom terepe a Magyar Országos Levéltár nagyszerű digitalizált címereslevél adatbázisa volt. Meglepetésemre a többezres gyűjteményben mindössze 8 kakasos/tyúkos címer volt. Ebből 5 címer kiesett, mert: a.) egyértelműen leírták a színt az eredeti latin vagy német címerleírásban (2 fekete, 1 fehér); b.) az adatbázisban és/vagy az eredeti címerleírásban ugyan nem szerepelt színleírás, de a festményen fehér vagy fekete kakast ábrázoltak (2 db).

A megmaradt 3 címer (Pócza 1640, Hoppert 1669, Kopunovics 1791) festménye láttán viszont a felfedezők örömével bújtam bele a további részletekbe.
2 címeren ugyanis sárgával vegyes tarka volt a kakas, a harmadikon pedig csak a sárga vagy arany színt lehetett kihámozni a festményből, annyira pici és kopott rajta a szárnyas ábrázolása.

A Pócza, Hoppert és Kopunovics címerek kakasai

Kakas ábrázolások a Pócza (1640), Hoppert (1669) és Kopunovics (1791) címereken.

Tehát megérkeztünk, a sárga szín kézenfekvőnek tűnt, mint a “természetes szín” nem csak oroszlánra, de kakasra is értelmezhető változata. Már csak az volt a kérdés, a tarkasággal mit kezdjek? Mennyire tartozéka a kakas “természetes színének”?
A két tarka kakas színezésében ugyanis gyanúsan hasonló elemek voltak: a sárgás alapszín a has felé fehérbe megy át, a faroktollak sötétek, és a hát színe is a farokhoz közeledve mintha nem csak pusztán az árnyékolás miatt lenne sötétebb.

A két régebbi címernél csak a gallum gallinaceum kifejezés szerepel a latin címerleírásban, színjelölés nélkül. No de a harmadik címer! Ott ez áll: caponem naturalis ruffi coloris. A fordításból ugyanazt lehetett kihámozni, mint ami a festményen is szerepel: kakas (kappan) “természetes színű” gallérral. Mely gallér történetesen sárga a festményen.

Ezen a ponton még úgy gondoltam, nem tévedhetek nagyot, ha a természetes szín megjelenítéseként egy szép, egyszínű sárga kakast festek a címerre.
Mégse hagyott nyugodni a két címerbéli tarka kakas gyanúsan hasonló tarkasága, és az egyszínű sárga sem tűnt igazán természetesnek. Mivel baromfik terén nem vagyok jártas, nem volt más hátra, mint megnézni a neten, milyen is a sárga kakasok színezése a valóságban.
És lám, sok más pompás szárnyas között ott virítottak a sötét farktollú sárga kakasok, melyeknek ha nem is fehér, de sokszor picit világosabb a hasi tollazatuk. Ekkor szembesültem, hogy így is hívják őket: sárga magyar tyúk/kakas

Nem volt visszaút, ekkor már meg kellett nézni a hivatalos fajtaleírást is. A fotók alapján jutottam el három informatív cikkhez (lásd lentebb), melyekből kiderült, hogy ugyan a mai magyar kakas fajták 19. századi tudatos tenyésztés eredményei, melybe belejátszottak nyugati kakasfajták is, de színváltozataikban (fehér, sárga, kendermagos, fogolyszínű) mégis a korábban kialakult magyarországi fajtaváltozatokat követik. A sárga magyar tyúk fajtaleírása pedig nagyon is közel áll a 17-18. századi Hoppert és Kopunovics címereken ábrázolt sárga kakasokhoz:

“A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. (…) A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, (…).”

A kör tehát bezárult, a válaszok meglettek. Elindultam egy nem elég egyértelműnek tűnő címerleírás természetes színű kakasától, kis kutakodással feltérképeztem, hogy noha szűk értelemben véve a heraldikai szóhasználat természetes színe a homok- vagy aranysárga szín megfelelője ebben az esetben is, de a címerfestészet a maga gyakorlatias módján mégis (és ismét) további részletekkel szolgál a korabeli valóságról. Így a heraldikai természetes színű kakas meghatározás a 17-18. századi valóságban sokkal inkább jelölhetett egy valójában sárga alapszínű “tarka” kakast, sötét farktollakkal, világosabb hassal, mely a mai napig is hagyományosként fennmaradt színkombináció az egyik magyar tyúkfajtánál.

Ezek után a pásztói Legény család címerére egy ezekkel összhangban lévő szép kakast festettem boldogan és immár nyugodt lelkiismeretel.

 

Források:

dr. Reiszig Ede: Győr Vármegye nemes családai (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Győr vármegye)
Magyar Országos Levéltár – Címereslevél-adatbázis
Magyari László: Madárábrázolások középkori címeres leveleken (252. old., 1488 Holy címer)
Wikipédia: Magyar tyúk
Biokontroll Hungária: Régi magyar tyúkfajták
Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK): Magyar tyúkfajták